Nyírbátori Római Katolikus Minorita Plébánia
Nyírbátori Római Katolikus Minorita Plébánia
Nyírbátori Római Katolikus Minorita Plébánia

Információk
Üdvözöljük a Nyírbátori Római Katolikus Minorita Templom honlapján!

Kívánunk minden kedves hívünknek Istentől áldott, békességben, szeretetben, egészségben és sikerekben gazdag új esztendőt!

Babály András

Templomunkat a "Hit és Egészség" uniós projekt keretében 2010-2011-ben felújították. A templomot 2011. május 14-én, szombaton délelőtt 10 órakor szentmise keretében újraszentelte Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, az MKPK elnöke Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye főpásztora és más magas rangú egyházi és közéleti személyiségek jelenlétében. Az alábbi képeken a felújított templomot látják.

Képek

A plébánia és zarándokház


A negyedik szárny átadását követően, az új plébánia hivatal, iroda is itt kapott helyet. Azok a kedves hívek, akik az irodában szeretnének ügyeket intézni, már nem a régi épületben keressenek bennünket, hanem az új plébánián, mely a Kelemen Didák közből közelíthető meg. Az új épületben lelkigyakorlatos továbbképzésekre is van lehetőség. A lelkigyakorlatos házban hittanterem, étkező, 2-4-6 ágyas szobák találhatók, melyek az emeleti és a földszinten levő folyosóból nyílnak. A szobákhoz külön vizesblokk és zuhanyzó tartozik. A házban 35 fő részére tudunk kényelmes elhelyezést biztosítani. A zarándokházba szeretettel várunk mindenkit, elsősorba zarándok- vagy lelkigyakorlatos csoportokat, vagy továbbképzéseken részt vevőket! A zarándokházba csak csoportokat tudunk fogadni, egyéni szállásra nincs lehetőség. Az alábbi árak legalább 12 fős csoportra értendők. Ettől kevesebb csoportok részére a szállás 1.000 forinttal emelkedik, a megadottakhoz képest. Jelenlegi áraink:

Szállás: 3.000 Ft. / fő, felnőtt és gyermek egyaránt. Téli időszakban 4.000 Ft./fő!

Reggeli: 600 Ft.
Ebéd: 1.000 Ft.
Vacsora: 600 Ft.

Helyben főzési lehetőség nincs, a napi menüt a helyi Hardy Csárda biztosítja.

Az emeleti étkezőben levő hűtőszekrény és mikrohullámú sütő használata ingyenes.

Kérjük a kedves zarándokokat, hogy amennyiben nálunk szeretnének megszállni, az időpont egyeztetése után szíveskedjenek a jelentkezési lapot kitölteni, mely INNEN letölthető! A kitöltött jelentkezési lapot, -melyet minden egyes személyre ki kell tölteni, aki nálunk száll meg- szíveskedjenek magukkal hozni! Amennyiben a jelentkezési lapot valamilyen okból nem sikerült letölteni, a plébánián pótolni tudjuk.
Amennyiben írni szeretne nekünk, ITT megteheti!

Ha vasúton érkeznek, akkor a Kossuth úton kell jönni a városközpont irányába. (Ez a főút!) Majd a nagy kanyar után, kb. 150 méterre vagy egy út jobbra, ott kell betérni. Ez a "Dezső utca." A Dezső utcából balra a "Jókai" utcába térünk. Onnan már látszik a templom tornya. Személyautóval a múzeum mögötti kis utcába (Kelemen Didák köz) kell bejönni, majd az utca végén jobbra vannak a parkolók a plébánia épülete előtt.

Az alábbi képeken a lelkigyakorlatos házat mutatjuk be néhány felvételen:



Mise Rend

Nyírbátori Római Minorita templom

Február

Heti beosztás


Hétfő || Kedd || Szerda || Csütörtök ||Péntek || Szombat || Vasárnap

Történetek

A templom a kenyérmezei győztes csata után épült.1479 október 13-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn (románul: Campia painii) ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A másik év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Egyhajós, hosszú szentélyű, teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. 1493-ban meghal Báthori István és az V. Báthori István által 1603-ban írt végrendelet alapján ide temetik el. (lásd a "Kripták és temetők" cikknél!) A XVI. század közepén Báthori György, az akkori földesúr az új vallás híve lett és ezek után a Rómához hű maradt szerzetesek, akik a kolostorban laktak és a lelkipásztori munkát végezték, mind nehezebb körülmények közé kerültek. 1587-ben súlyos csapás éri a templomot. Feldúlják, felgyújtják a templomot és a kolostort. Az útikönyvekben található leírások szerint Petraskó oláh vajda vezetésével rombolták le a templomot. Nos, ez nem igaz, mert az említett oláh vajda 30!! évvel a támadás előtt, 1557. december 26-án meghalt!!!! Lásd az alábbi oldalon! Bár az oldal románul van írva, de a születési és az elhalálozási dátumot így is meg lehet érteni. Az egy későbbi kutatás témája lesz, hogy ki volt a titokzatos támadó, mert a Petraskó féle változatot örökre el kell felejteni! A kriptákat feldúlták, minden értéket elraboltak, sőt az elhunytak csontjait is kivonszolták és szétszórták. A támadás után a templom romokban álltt, csak az északi oldalon levő falak meredtek árván az ég felé. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak. 1717-ben, a török hódoltság megszünése után, egy Erdélyből, Baksafalváról származó minorita szerzetes, Kelemen Didák kezdi meg a templom helyreállítását, melyben nagy segítségére van gróf Károlyi Sándor. 1718-ban már készen van a templom ideiglenes tetőzete, lapos fagerendás mennyezettel. 1722 és 1724 között készült el a barokk boltozat, a régi gótikus boltozat helyén. A gótikus mennyezetből csak a diadalív maradt meg! 1725 október 4-én szentelik fel újra a templomot, 1749-ben pedig Gersei Pethő Rozália költségén befedik újra a templomot és a tornyot. Az elliptikus előcsarnokot a XVIII. sz. második negyedében építik meg. A XVIII. és a XIX. században sokan temetkeznek a templomba, közöttük Krucsay János, Pexa Imre és Jósa István, akik az oltáraik alatt pihennek. 1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész okozott kárt és eközben pusztult el a torony sisakja és a három régi harang. 1890-ben a helyreállítás megtörtént, de a torony csak lapos fedést kapott és a harangok a templom mellé kerültek haranglábra. A templomot a "Hit és Egészség" úniós projekt keretében 2010-2011-ben felújították. Az oltárok közül a főoltár, Krucsay-oltár és a Pócsi oltár restaurálását végezték el, a torony gótikus sisakot kapott, így templomunk jelen pillanatban a térség legmagasabb épülete. A templom restaurálási munkálatai 2011. május 14-én befejeződtek, így templomunk immár teljes pompájában várja a kedves látogatókat, az imádkozni és áhitatra vágyókat.

A főoltár



A főoltár 12 méter magas. A főoltáron látható Szent Péter szobor Magyarország legszebb barokk szobrai közé tartozik. Az oltárképen Assisi szent Ferenc stigmatizációja látható, azonban az arc Kelemen Didák arca! A fent említett Szent Péter és Szent Pál szobrok láthatók az oltár bal és jobb oldalán. Az oltár színtjeit barok stílusú csavart és sima oszlopok tartják. A fenti fesményen a pünkösdi jelenet látható, a legfelső képen az Atya szimbolikus képe látható. Az oltár legtetején Szent Mihály őrködik, aki eltiporja a Sátánt. A pajzsára írt szöveg, "Quis ut Deus", magyarul azt jelenti: Ki olyan, mint Isten? Vagy egészen röviden: Mihály!




A Krucsay oltár


Templomunk leghíresebb oltára a Krucsay oltár, vagy más néven Passió oltár. Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja drámai erővel. Nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány Magyarország utolsó pallosjogú ura adományozta a templomnak. Az oltár barokk szerkezetű, de az alakok a gótika tökéletességét hordozzák magukon. Krucsay János II. Rákóczy Ferenc odaadó híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került. Az utolsó meglehetősen hosszúra sikeredett és csak a szatmári béke megkötése után (1711) szabadult. Amikor azonban hazatért birtokára, az a megrázó hír várta, hogy távollétében felesége, Tolvay Borbála többször is megcsalta. Haragjában és keserűségében Krucsay feljelenti a feleségét és "sok rendbéli k....sága és ezáltal történt......terhének elvesztése iránt való istentelen praktikája" miatt halált kér a fejére. A bíróság bűnösnek találta az asszonyt, -aki maga is bűnösnek vallotta magát és kegyelemért esedezett- és kimondta a halálos ítéletet. Ám rövid idővel a kivégzés előtt Krucsay megbocsát feleségének, így a bírói ítélet érvényét veszti. Krucsay megígérteti a feleségével, hogy többször nem csalja meg, ellenkező esetben Krucsay saját kezüleg kivégzi, továbbá az asszony minden vagyona a férjére száll. Ne felejtsük el, hogy mindez történt 1711-ben, amikor Nyírbátorban még csak romok állnak a templom helyén. Eltelik közben 16 év. Krucsay János elkéri a Serédy Benedektől hűtlenség miatt elkobzott nyírtassi jószágot a kúriával és oda költöznek. 1727 november 21-én az asszonyt újra rajtakapják, amint az íródeákjával megcsalja a férjét. Az asszony a rádi minorita kolostorba menekül. (Ez a Rád az Ondova és a Latorca összefolyásánál, Zemplén déli részén fekszik.) Krucsay négy fegyveresét küldte el a kolostorhoz, hogyha a felesége kijönne a kolostorból, fogják el és vigyék vissza. Krucsay, látva, hogy az asszony nem hajlandó kijönni a kolostorból, elment a kisvárdai plébánoshoz, Jósvay Ferenchez, azzal az indokkal, hogy közte és felesége között némi civakodás támadt és kérte, menjen el és hozza ki az asszonyt. A plébános jóhiszeműen el is ment, rábeszélte az asszonyt, aki 11 nap után kijött a kolostorból. Ám a a fegyveresek azonnal elfogták és az 1727 december 17-ei közgyülésen Krucsay János halált kért felesége fejére a következő indokkal: "a hóhér keze vegye ki a tisztességes emberek közül". A vád ismét házasságtörés volt visszaeséssel súlyosbítva. A vád 16 tanút sorakoztatott fel, de az eltelt 16 év alatt csak három szeretőről tudtak, az egyik egy régi kapcsolat volt, a másik kettő pedig a férje íródeákjai. A kb. egy hónap mulva megkezdett tárgyalás azzal indult, hogy Jósvay plébános ünnepélyes tiltakozást jelentett be, hogy Krucsay félrevezette és ehhez csatolta három rádi minorita szerzetes vallomását, mely szerint "tisztelendő páter Jósvay Ferenc plébános uram ilyen asszekurációval és kondicióval hajtá ki az asszonyt, őkegyelmét klastromunkbul, tudniillik csak jöjjön ki az azilumbul és menjen akármelyik jószágába, semmi bántódása nem lészen Krucsay János uramtul, és jobb lészen az asszonynak most énvelem eljönni maga jószántábul, hogynemint tovább-tovább az urát haragra gerjeszteni, mert én minden következendő nyomoruságtul meg fogom menteni. Mely alkalmatossággal ott lévén nemzetes Balaskó András és István uramék is, őkegyelmek is hittel konfirmálták, hogy az asszonynak az említett úrtul semmi bántódása nem lészen. Különben ha ezen szókat és hites konfirmációkat nem hallottuk volna, az asszony az azilumbul semmikép ki nem jött volna". A szegény, koldulásból élő minoritákat könnyű volt elhallgattatni, Krucsay ugyanis a kisszámú jótevők egyike volt a rendnek, a plébánost pedig azzal vádolta, hogy kiforgatta a szavait és hogy a felesége önként hagyta el a kolostort. A pert feltűnő gyorsasággal tárgyalták, Borbála asszony ügyvédje tiltakozott is amiatt, hogy nem kapta meg a törvény által előírt felkészülési időt. De amiatt is tiltakozott, hogy Borbála asszony ellen -nemes asszony lévén- jobbágyok tanúskodtak, sőt ezek a jobbágyok Krucsay jobbágyai voltak! A férje ez alkalommal nem bocsátott meg a feleségének és 26 igen és 16 nem szavazat mellet kimondták a halálos ítéletet. Krucsay János 86 éves apja, Krucsay Márton nem volt ekkor tagja a bíróságnak, de még jelen pillanatban alispán volt. A szavazók között olyan neveket találunk, mint Bessenyei György apja, vagy Pexa Imre és Jósa István (a két mellékoltár készíttetői!), vagy Pogány Borbála rokonságából Ramocsaházy György, aki Krucsay Mártont váltotta az alispánságban rövid időn belül. Ramocsaházy György és Ormos Ferenc szolgabíró nemigen Krucsay mellett szavazott. Pontos dátumot nem tudunk, hogy mikor volt a kivégzés, de tudjuk, hogy pocsaji hóhér vette Borbála asszony fejét a kisvárdai vár bástyáján, amiért három rhen forintot kapott. Krucsay János viharos gyorsasággal, nem egészen 3 hónapon belül megnősült, ami azt a gyanút kelti, hogy ez az ismeretség régóta fennállhatott. Az új asszony a máramarosi alispánok családjából származó Cseby Pogány Borbála, aki ekkor 23 éves volt. Krucsay János pedig 51! Marad a kérdés, miért éppen Nyírbátorban állítatta Krucsay János a Passió oltárt? A válasz az lehet, hogy a per folyamán a minoritákat sértette meg aljas hazugsággal, amely egy ember halálához vezetett, még ha az akkori törvények szerint az ilyen bűnért halál járt! S mivel Nyírbátorban a minorita szerzetes Kelemen Didák kezdte meg a templom újjáépítését, így Krucsay úgy látta, hogy ennél jobb helye nem lesz az oltárnak. A Passió oltárt már 1729-ben elkezdték építeni, nagyjából 2 év mulva van kész. Ebben az évben már a Jósa István által készíttetett Pietá oltár is áll, míg a Pexa Imre által készíttetett Szent Anna oltár a következő évben kerül a helyére. Krucsay János második házasságkötése után 14 évre és 2 hónapra, 1741 június 18-án hosszas szenvedés után meghal. Nyírbátorban a minorita kolostor udvarán ravatalozzák fel. A gyászbeszédet Kelemen Didák tartotta s beszéde végén a halott egyik imáját idézte: "...megvallom szóval, szándékkal, cselekedettel véghez vitt, vagy elszánt gonoszságaimat.....Uram Jézus, szent véred hullásáért, keserves kínszenvedéseidért bocsásd meg énnekem minden bűnömet." Krucsay János, végakarata szerint az oltár alatti kriptában nyugszik.

Koroknay Gyula: "Amiről a Krucsay oltár nem beszél" című írása alapján összeállította Lakner Sándor

A kenyérmezei diadal


A kenyérmezei diadalról a törökök ellen!

A kémek jövének és megmondák Mátyás királynak, hogy igen sok törökök gyülnének Szenderőn. De senki nem tudna, hova volna igyekezetek. Hallván ezt Mátyás király, mindjárást alákülde az alföldre és megerősítetté az végeket, hogyha beakarnának száguldani Magyarországba, mindjárást ellene állanának. És follyó követet bocsátá Báthori Istvánhoz, aki akkoron erdélyi vajda vala és Kinizsi Pálhoz, aki temesvári ispán vala és megüzené azoknak, hogy készülének és vigyáznának a törökök Szenderőnél és nem tudna senki mely felé kezdenének szegnyi. És meghagyá nekik, hogyha arra kezdenének menni, jól vigyáznának és megsegítenék egymást. Hogy megértette volna ezt Báthori István, mindjárást népet kezde gyüjteni. Ezenképpen Kinizsi Pál is Temesvár körül. És nem sok nap mulva eljutának a kémek és megmondák mind a kettőnek, hogy az Ali bég által kezdette volna vetni a törököknek seregét a Dunán és hogy indítana azokat Erdély felé. Tudniillik a hatvanezer törököt. Siete ezokáért Báthori István és mindenfelől segítséget híva, mind székelyekből, magyarokból, szászokból, oláhokból és sok népet gyüte egybe. És mikoron a kémek megmondották volna neki, hogy bejöttenek volna a törökök az országba és rabolni kezdettek volna, mindjárást ellen inditá az ő seregét. És gyakorta bocsátá követet Kinizsi Pálhoz és megjelenté neki, hogy a törökök immár benn volnának Erdélyben és hogy készen rabolnának. És kérte őtet, hogy semmit ne mulatna, hanem jöttön-jönne és hától venne az ellenséget. Ő pedig immár indulóban volna hogy szembeszállanák velek, hogy annál könnyebben megverhetnék őket, hogy eképpen mind arcból, mind hátból vihatnának vele. Mikoron ezokáért a törökök bemenek vala Erdélybe és az végeken nem találtanak volna senkit, minden félelem nélkül beszáguldának az országba és mindenfelé kezdének rabolni és tüzet vetének mindenüt. És mind felsietének az Maros mellett és mind rablának Gyulafehérvárig. És mikoron sok ezer rabokat és számtalan nagy prédát gyütöttenek volna mind az Marosig Fehérvár ellenében. Miért hogy által nem jöhetnének az Maroson, vissza kezdenének menni. Báthori István utánnok kezde a sereggel szállani, hogy alkalmas helyt találván megvina velek. És mikoron mind utánok szállott volna Kenyérig, mely falu a nagy mezőnek közepén vagyon Gyulafehérváron alól három mérföldig, ott szembeszállának a törökkel. És mikoron mind két felöl akarattyok volna, hogy megvinának egymással, Báthori István meghagyá, hogy misét mondanának szerinszerte a táborba. És hogy minnyájan egymás kezére eskenének, hogy bátran egymás mellett akarnának vini. És hogy egymást nem akarnának hadni, és hogy senki hátat nem akarnának adnyi. Annak utána egybe hivá őket az Báthori István vajda és szép beszédekkel szólván jeles predikációt tőn előttek. És szépen tanyita és inté mind őket és nagyon vigasztala őket. És mikoron eképpen megbátoritotta vóna az ő népét, mindjárást a sereg rendeléshöz kezde. Két szárnyra szőrze pedig a sereget. Őmaga pedig a fegyveresekkel a közepin marada. Az jobb szárnyát nyujtositattá a Maros felé, a másikat a magas hegy felé. A szászok elől valának az viadalra, az oláhok utánnok. A magyarok és a székelyek utol valának. A törökek is olyanképpen rendelték vala az ő seregeiket. És nagy prédát és a sok rabokat az ő seregek mellé állották vala. És mikoron egybe roppant vóna a két sereg, erősen vivának egymással. A törököknek egyik szárnya a szászokra rohanna. A szászok pedig emberül állának ellene. De miért hogy a szászok kevésbek valának a törökekhöz képest, megtolták végre a szászokat és sokan elhullának közülek. Sokan a Marosba hajtatának. A többi az oláhok mellé állának. Mikoron ezokáért mind a két szárnya eképpen nyavajagna, Báthori István vajda meginditá a hadnak a derekát, az fegyvereseket. Mikoron pedig Báthori István vajda at elsőrendbe vólna és a lovát kezdé forgatni, hirtelen elesék a ló vele. Az vitézek látván ezt, el ijedének és gonosz jelnek magyarázzák ezt. És azt adták tanácsul, hogy visszatérnének Szászsebesbe. De Báthori István vajda felele és mondá: - Ez nem lehet gonosz jel! Mert, hogy jelentené annak valami gonoszt, ki viadalban munkálkoszik az Istenért és az Istennek az anyjáért? És ne féljetek semmit, hanem bátorsággal engemet kövessetek. A ló az sebektől ijedet meg. Nem lehet az viadal sebek nélkül. De hidjétek meg nekem: ez a ló engemet nagy diadalommal visszahoz e mai napon, veletek egyetemben! Íme, Kinizsi Pál egy szép négyszegü sereggel a hegyen állá és megkezdé hátul a törökeket nagy trombitaszókkal, dobütéssel és nagy kiáltással, és nagy feneséggel reájok rohanna..... És erős kiáltással bátoritja vala az hadakozókat és nóditja vala őket az viadalra, mondván: - Bátor szivvel víatok. Ezennel az Isten nekünk adja a diadalmot. És bevága magát a viadalnak a derekába. És hogy oda jutott vóna, kiáltani kezde: - Báthori István, atyámfia, hol vagy? Szóljál! Én vagyok, a te atyádfia, Kinizsi Pál. Ha élsz még, kérlek tégedet, felelj énnekem, felelj, kérlek tégedet, ides társom! Báthori István vajda igen sebes, rakva vérrel kimászkála a hóttestek közül és mondá: - Ihol vagyok, én ides társom, még élek. De minden erőm elszakadott. Kérlek tégedet, szerelmes atyámfia, Pál, vitézködjél a keresztény hitért, a Koronáért és ides hazánkért. Mondá Kinizsi Pál: - Hála Istennek, hogy még élsz, az Isten velünk vagyon. És mindjárt a törökekhöz kezde, kik az Vaydát környül fogták vala, és mind le vága azzokat és megszabadita őtet, s mind az ő szolgáit, kik majd mind odalesznek vala. És biztatni kezde népét és a több törökekhöz kezde és széllel vágák azzokat is. Mikoron a törökek látták vóna, hogy mind elöl, mind hátul megyszoritották vóna őket, oldalról elfutának és felszaladának a nagy hegyre és az havasokra és hátrahadják táborukat, mind a nagy prédával egyetembe. A keresztények utánok üzének és az uton mindenüt vágják vala őket. És kivadásszák vala őket mindenüt az havasban. Az oláhság is az erdőben vadásszák vala őket. És meg fogván, le vágák vala őket. Az Ali bég is fel szalada az havasra és ott budosván egy pásztorra talála és annál a kalibában marada azon éjel. Igen reggel fel vetté magát a lóra és mondá: - Jó atyámfia, menj alá az vaydához és mond meg neki, hogy az Ali bég gazdája vóltál az éjel. És mindjárt megüte a lovat és el szágulda onnét. Mikoron ezokáért meg verték vólna a törökeket, annak utána a táborhoz kezdének és mind fel dulák a tábort. És mind megszabaditák a nagy sok rabbokat. És a rabbok térdre esvén, ugy adnak vala hálát az Istennek. És meg csókolák az vitézeknek lábait és kezeit nagy örömmel hálákat adván nekik is. Annakutána az vayda trombitát futatá és az hadakozókat mind az ütközetnek helyére gyütete. És oda hordák a sok élést, bort és egyet-mást. Mert be sötétedett vala estve, hogy nem mehetnek vala vissza a táborba. Ezokáért minyájan az ütközetnek helyén maradának és nagy vigasággal őnek vacsorát a hólt testek közet, hegedű szókkal és minden vigasággal. Végre a jó bortól meg melegedvén, táncba menének. A tánc után, minyájan egyszersmind fel sivolkodnák vala. És az egész völgy be tele vala az ő sivalkodásokkal. És mikoron minden vitéz ott toborzót járna, inték az vitézek Kinizsi Pált is, hogy ő is mutatná az ő diadalmos vigaságát. Fel szekkelék ezokáért és ott hátára tévé a két kezét és fogaival fel harapá a földről egy nagy töröknek hólt testét és azt szájába hordozván sokáig ott táncola vele az hösök közet. Mellyet erősen csodálják vala mind az hősők, mondván: - Herkulesnek is elég gondja vólna ezt művelni! És a nagy örömnek miat, semmit nem alvának az hösök az éjel. Másod napon mind a két Fejedelem, minden népekkel be menének Gyula Fehérvárba. Ott pedig a kenyér mezőjén embereket hadjának, kik az keresztény népeket ki válogatnák a pogánok közzül és hogy azzokat el temetnék. Annak utána az vayda az ütközetnek helyén a hová temették vala a keresztényeket, egy kápolnát rakatá és meghadá, hogy minden esztendőben, az diadalomnak napján misét mondanának ott a kápolnába a megölteknek lelkeiért. A törökeknek hólt testeket is sok rakásokba egybe hordotá. És a sok tetemeknek rakási ott meg látszanak mind ez mai napig. A keresztények közül nyolcezeren vesztenek volt az ütközetben. A törökek közzül pedig harmincezeren. Azoktól meg válva, kik az hegyen a futásban vesszének. És annakutána találának az vizben vagy két ezer szászokat és oláhokat, kik belé holtanak vala. Mikoron Mátyás királynak meg hozták vólna e nagy diadalomnak hirét, nagyon örüle neki. És mindjárást keresztjárást inditá. És minden oltáron misét mondotá. És ketten királyné asszonnyal minden oltárra offerálnának Comparaciókat. És úgy körülmén, hálákat adá Istennek és boldog Asszonynak a nagy győzedelmekért.

Az eredetiből átdolgozta: Lakner Sándor.

P.S. Amint az a szövegből egyértelműen kiderül, Báthori István semmilyen ígéretet nem tett, hogy ha megnyeri a csatát, két templomot épít Nyírbátorban, mint ahogy ehhez a legendához többen ragaszkodnak. (Szerény véleményem az, hogy ahol ismerjük a valóságot, ott nincs helye legendának!) Mivel más leírást eddig nem találtam és akik terjesztik a "két templomos" verziót azok sem, ezért maradjunk meg a realitásoknál. Nincs semmiféle fogadalom a leírásban, ezért jelen pillanatban ez a hiteles verzió! L.S.


Kripták és temetők



Nyílvánvaló, hogy a katolikus hívek temetkezési helye teljes egészében itt volt a templom körül, a cinteremben. (A latin coemeterium szóból származik a magyar cinterem szó!) A templom falain belül, a kriptákban csak kiváltságos egyéneket temettek el, a többi híveket a templom keleti és déli oldalán elterülő köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Az 1587-es támadást követően, amikor teljesen lerombolták a templomot, 130 év pusztaság következett. Ezalatt az idő alatt a talajvíz elvégezte azt a munkát, amit az ellenség nem végzett el. 1717-ben Kelemen Didák újjáépíti a templomot, ekkor ismét megkezdődik a temetkezés a kriptákba. 1717 előttről semmit sem tudunk a kriptákról, nem tudjuk azoknak a névsorát sem, akiket ide temettek. Egyetlen utalás van V. Ecsedi Báthori István 1603-ban kelt végrendeletében. Ebben azt írja a kriptáról: "Ahol fekszik az én jó Báthori István uram, (a kenyérmezei hős! L.S.) és sok más nemzetünk." (Az idézet nem szószerinti! L.S.) Az 1717-es újjáépítés utáni adatok többnyire elég pontosak ahhoz, hogy világos képet kapjunk a kripták állapotáról. Az Inventarium szerint a legrégibb kripta a templom szentélye alatt volt. Ide temették Bartha Gáspár szentjóbi apátot, keresztszegi gróf Csáky Miklós udvari papját 1735. ápr. 25-én. Több halottat ide nem temettek. Lejárata a főoltár előtti örökmécses alatt volt. A második kripta szintén a szentély alatt volt, az északi oldalon álló Passió oltár előtt. (A Passió oltár akkori helye a szentélyben volt!) Nádfői Krucsay János építette a maga és családja számára. Őt is ide temették 1741. Jún.18-án. 1741 július 13-án helyezik testét az új kriptába. A temetésnel jelen van Károlyi Klára is, Károlyi Sándor leánya. A harmadik a templom északi oldalán, de már a szentélyen kívül, közvetlenül a Szent Anna oltár előtt volt. Gróf Pexa Imréné szül. Ördögh Zsuzsánna készíttette. Férjét ide temették el, 1736. jún. 4-én, de arról nincs feljegyzés, hogy az asszonyt is ide temették volna. Csak két férőhely volt benne. A negyedik már egészen a kórus közelében, ugyancsak az északi oldalon volt. Egy régi kripta maradványából készült. Ide temették Terenyei Istvánt, a Splényi László ezred kapitányát 1725. febr. 3-án, és Klobusiczky György táblabírót 1739. márc. 14-én. Több férőhely nem volt benne. Az ötödik temetkezési hely a templom déli oldalán, a Piétá oltár előtt volt, a szentély közelében. Ezt németszögyényi Jósa István készíttette családi kriptának. Ide temették el 1743. jan. 15-én leányát Klárát, férjezett Irinyi Istvánnét. 1747. júl. 11-én Jósa Istvánt is ide temetik. Ennyi kriptát és temetést sorol el az Inventarium az 1749-iki összeírás előtti időkből. De ezeken kívül többeket temettek el a templom falain belül, csakhogy nem kriptába, hanem alkalomszerűen ásott sírba. Ilyen ásott sírba temették el 1748-ban a templom déli oldalán a pócsi Szűzanya oltára előtt nagykállói Kállay Pált. Ugyanilyen ásott sírba temették el a templom északi oldalán 1726. szept. 11-én Bodovay Ignác fogadalmas klerikust és 1737. ápr. 29-én Utring Sándor atyát. Közvetlenül a főbejárat mellett, a nyugati oldalon balról fekszik egy német katonatiszt 14 éves leánykája, akit 1739. jan. 1-én helyeztek örök nyugalomra. Nevét nem tudjuk.
A pócsi oltár és a templom északi oldala közt, középen fekszik Ormós Zsuzsanna, akit 1745. aug. 17-én temettek el itt.
A templom északi bejárata közelében, a padok közt pihen P. Lehóczky Gerváz atya rendtársunk, akit 1748. aug. 9-én temettek ide.
A templom hajója közepe táján, de közelebb a kórushoz temették el Bartha Donát szerzetest, 1748. szept. 23-án.
Az Inventarium szerint az 1749. esztendeig több halottat nem temettek ide. De későbbről találunk még sok bejegyzést. Sok elhunytat halála után nagy távolságről hoztak ide eltemetni. Ezek szerint a Tiszaszög katolikus nemességének keresett temetkezési helye volt a nyírbátori templom.
1750. június 16-án temették el a templom hajójában a kórus közelében Csathó Istvánt, akit Szentmihályfalváról hoztak ide.
1752. máj. 28-án németszögyényi Jósa Antalt, a felkelősereg kapitányát temették el a kórus alá, mivel a családi kripta vízzel volt tele.
1752. dec. 22-én temették el a kórus alatt a bejárat közelében Axtner Antalt, a lotharingiai Károly gyalogezred tisztjét.
1754. dec. 7-én helyezték el a főoltár előtt az örökmécses alatti kriptába gróf Haller Sándort. Családi birtokán halt meg, de felesége gróf Szentiványi Franciska kívánságára szolgál ide hozták eltemetni.
1756. jún. 1-én temették el a főoltár előtti kriptában a hirtelenül elhunyt Ormós Miklós szabolcsmegyei főjegyzőt, akinek porhüvelyét testvére, Ormós Dániel hozatta ide.
1758. okt. 11-én temették el Zoltán Pálnét, született Krucsay Juliannát, aki Tasson halt meg.
1760. jan. 8-án meghalt Mátészalkán Csontos Gábor özvegye, Lónyay Krisztina. A következő napon átszállították Nyírbátorba, ahol egy szomszédos házban ravatalozták fel, innen hozták a templomba, majd február 14-én a cinteremben temették el, saját kívánsága szerint egy körtefa alá (infra Pyrum!), egy cementből és faragott kőből készített sírba.
1773-ban Piricsén meghalt Erdős Gábor két kislánya, akik himlő járványban haltak meg. A 6 éves Klára június 25-én halt meg, a 13 éves Julianna július 13-án. Mindkettőt ide hozták és a temetői kereszt tövében temették el ideiglenesen. Később a templom hajójában levő családi kriptában helyezték örök nyugalomra.
1775-ben az akkori házfőnök helyrehozatta a kriptákat, ugyanis a talajvíz nagy pusztítást végzett a templom alatti kriptákban. A renoválás alapos volt. A bejárat elé egy 12 láb hosszú, 6 láb széles és 6 láb magas kápolnaszerű építményt állítottak. E mögött volt a 6 láb hosszú, 3 láb széles és 5 láb magas lépcsőzetes lejárat. Elsőnek a Jósa család kriptájához lehetett érni. Ez azonban teljesen romokban hevert! A helyére állíttatott a rend egy 10 láb hosszú, 14 láb széles és 5 láb magas egészen új kriptát. Innen volt az átjárat a szerzetesek kriptájába.
A felsoroltakon kívül a főoltár előtt is maradt egy régi kripta, de ezt már régen megtöltötték az oda temetett szerzetesek tetemei.
1777. július 30-án halt meg a beregmegyei Ardódon Krucsay János özvegye, Pogány Borbála, a templom egyik legnagyobb jótevője. Holttestét Nyírbátorba szállították és itt helyezték örök nyugalomra a rendi kriptában.
1781. okt. 11-én halt meg piricsei birtokán németszögyényi Jósa Miklós, a család ezen ágának utolsó sarja, akit a rendtagok hoztak be Nyírbátorba és temettek el a templom kriptájában.
1802. aug. 5-én ugyancsak piricsei birtokán halt meg id. Erőss György. Holttestét behozták Nyírbátorba és a templom előtti téren ravatalozták fel. Őt is a templom kriptájába temették el.
1803. febr. 28-án temették el a templom kriptájába Nyírbátor provisorának feleségét, Mártonyi Ignácnét, szül. Exner Magdolnát.
1803. okt. 15-én hozták Nyírbátorba a Nyírmeggyesen elhunyt Irinyi Antalt.
Az utolsó halott, akit az itteni kriptákban temettek el, a rendnek igen jó embere, Irinyi András volt. Nyírmeggyesen halt meg 1872. aug. 7-én, onnan hozták ide.
Ennyi az, amit a kriptákról és a templom belső részében történt temetkezésekről találunk a feljegyzésekben. A cinterembe nyilván sokkal többeket temettek el, mint a templom belsejében, de ezekről pontos adat nincs.
A templom déli oldalán található az a kriptalejárat, amit Horváth János atya idejében tártak fel. Ezt a lejáratot, -melyet az 1925-ös templom renováláskor falazott be az akkori házfőnök,- nyitotta meg Horváth János atya. Jelenleg ez a kripta látogatható, de a többi kriptákat, amik a templom belsejében vannak, már nem lehet látni és elérni.

Adózók figyelmébe.

Az adózók figyelmébe ajánljuk az adó 1 %-ának felajánlási lehetőségét a Magyar Katolikus Egyház számára.

Az Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011

Az adó másik 1 %-át pedig fel lehet ajánlani különböző civil szervezetek, vagy alapítványok részére. A templom rekonstrukciójáért létrehozott alapítvány a "Kelemen Didák" alapítvány.

Az alapítvány száma: 18791130-1-15

Bankszámlaszám: CIB: 10700402-68605636-51100005

Kérünk minden jó érzésű hívünket, hogy amennyiben adózó, akkor adója 1 - 1 %-át ajánlja fel a Katolikus Egyháznak, illetve a "Kelemen Didák" alapítványnak.

Köszönjük az elmúlt években is adott önzetlen adományaikat. A Jó Isten ezerszeresen fizesse vissza!


Kapcsolatok



A plébánia telefonszáma: 42/ 281 - 770. Ezen a számon fax is működik.

Elektronikus postacím: nyirbator.rkpleb kukac freemail pont hu

A plébánia címe: Nyírbátor - 4300, Károlyi út 19.

Hivatali idő az irodán: Minden nap 9 - 12 ó. és 16 -17 ó. szerda, szombat és vasárnap kivételével.

Értesítjük kedves híveinket, hogy 2010. augusztus 1-től az iroda átköltözött az új plébánia épületbe. Az irodát a sétány felől és a Kelemen Didák közből is meg lehet közelíteni!

Amennyiben a fenti vezetékes telefonszámon nem felelne senki, akkor az alábbi mobilszámok egyikén sziveskedjenek hívni:

Babály András plébános: 06 30 756-9792

A képre kattintva feliratkozhat a HÍRLEVELÜNK-re!